dr. Tóth Áron cikkei


A vezető tisztségviselő képviseleti joga a megszűnési típusú eljárásokban
dr. Tóth Áron  |  2023. október 11. Cégvilág

A vezető tisztségviselő képviseleti joga a megszűnési típusú eljárásokban

A gazdasági társaságok működésének lehetnek olyan szakaszai, amelyek a hitelezők szempontjából kiemelt kockázatúaknak tekintendők. E szakaszok tartamára a hitelezők védelme érdekében a jogalkotó korlátozza a vezető tisztségviselő által megtehető jognyilatkozatok körét. A jelen tanulmány megírását a szakirodalomban terjedő azon helytelen álláspont teszi indokolttá, hogy a felszámolási eljárás során a vezető tisztségviselő helyett teljes terjedelemben a felszámoló képviseli a gazdasági társaságot, és a vezető tisztségviselő helyett a felszámoló hoz meg valamennyi operatív döntést. A jelen tanulmányban megvizsgáljuk a felszámolási, a végelszámolási és a kényszertörlési eljárás alá került gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének képviseleti jogkörét.

Hitelfedezet elvonásának büntetőjogi és polgári jogi következménye

Hitelfedezet elvonásának büntetőjogi és polgári jogi következménye

A tartozás fedezetének elvonása egyszerre értékelendő büntetőjogi és polgári jogi szempontból. A tartozás fedezetének elvonása egy sajátos, szerződési fegyelmet erősítő bűncselekmény, amelynek lényege a tartozás fedezeteként lekötött vagyon elsikkasztásának büntetéssel fenyegetése. Sajátos abban az értelemben, hogy a tettes a saját vagyontárgyát sikkasztja el, amellyel megakadályozza, hogy a hitelező a korábban megalapított biztosítékból kielégítést keressen. A jelen tanulmány hitelezői nézőpontból vizsgálja a tartozás fedezetének elvonása bűncselekményét, valamint a fedezetelvonó szerződés polgári jogi szankcióját. Dr. Tóth Áron LL. M., a CMS Hungary ügyvédjelöltjének írása.

Bármely vagyontárgy lehet zálogtárgy? – Iránytű a hitelezőknek

Bármely vagyontárgy lehet zálogtárgy? – Iránytű a hitelezőknek

A hitelezési elemet tartalmazó jogügyletek esetén a saját szolgáltatását korábban teljesítő szerződő fél számára kockázatot jelent, hogy az ellenszolgáltatás teljesítésére csak később kerül sor. A felek biztosítékokkal, különösen zálogjoggal csökkenthetik az ebből eredő kockázatot. A jogalkotó lakonikus módon határozza meg a zálogjog tárgyainak lehetséges körét: a zálogtárgy „bármely vagyontárgy lehet” . Vagyontárgy a dolog, a jog és a követelés . A zálogtárgyak lehetséges köre tehát elviekben nem korlátozott. Azonban a zálogjog érvényesítését meghiúsíthatja, hogy a vagyontárgy forgalomképességét jogszabály vagy szerződés korlátozza, ez pedig végső soron behatárolja, hogy a hitelezőnek érdemes-e zálogjogot alapítania az adós adott vagyontárgyán. Dr. Tóth Áron LL. M., a CMS Hungary ügyvédjelöltjének írása.

Önálló vagy együttes aláírási jog? – Elemzés a hitelintézet jogi képviseletéről

Általános gyakorlat, hogy a pénzügyi szolgáltatási tevékenység végzésére irányuló szerződés megkötésekor a hitelintézet meghatalmazott jogi képviselő útján jár el. Ugyanakkor egymással ellentétes álláspontok alakultak ki a kereskedelmi bankok között a tekintetben, hogy vajon egy vagy kettő jogi képviselőnek szükséges-e meghatalmazással képviseleti jogot biztosítani a jognyilatkozatok megtételére.